A Bizottság megállapítja: a „vár” szó feudális csökevény, ezért a magyar nyelv teljes állományából törlendő. Haladni kell a korral, és aki halad, az nem ragad bele régi kifejezésekbe – legfeljebb régi reflexekbe. A Bizottság az alábbi rendelkezéseket hozza.
1. §Elsőnek a vár ige megy, mert aki halad a korral, az nem vár senkire. A várólista merő ideológiai konstrukció, ezentúl ólista – a disznóól felé haladunk, de gyorsan. A várható eredmény törlésével megszűnik a tervezhetőség; ez nem hiba, hanem vívmány. A várakozás immár csak akozás, ami legalább őszinte.
2. §A várandós kismamák helyzete rendeződik: mostantól andósok, és mivel a kihordás-kivárás fogalma megszűnt, a demográfiai kérdést rendeletileg megoldottuk.
3. §Az elvárás szerencsés módon elássá alakul, ami pontosan leírja, mit teszünk a polgári normákkal.
4. §Településhálózat. A város ezentúl os – a magyar falu győzelme a feudális agglomeráció felett –, a városháza osháza. Székesfehérvár → Székesfehér: tiszta, letisztult, semmit sem jelent. Kaposvár → Kapos. Sárvár → Sár; ez utóbbi önironikus bátorságról tanúskodik.
5. §Külpolitikai vívmányok. Amit Trianonban elvesztettünk, azt helyesírással tüntetjük el – diplomáciailag jóval olcsóbb. Kolozs: bájos, jelentés nélküli hangsor, Románia nem tudja, mit reklamáljon. Nagyad: barátságos középfok. Temes: csak egy folyó, a folyókat pedig nemzetközi jog védi, tehát a miénk. Nándorfehér: Belgrád örökre elveszett, cserébe kaptunk egy pasztellszínt.
6. §A magánhangzó-hosszúság burzsoá finomkodás: udvar → ud, sivár → si. A ravasz marad, mert az kell.
Záró rendelkezés
A reform neve, a vármegye, önmagát is elfogyasztja, és a végén ott marad a puszta megye. A kör bezárult, elvtársak. Haladtunk a korral, egészen 1950-ig.
Utóirat: Marosvásárhely ügyét a Bizottság radikális szárnya a vásár likvidálásával kívánta rendezni, ezzel egyúttal a piacgazdaságot is felszámolva. A javaslatot elnapoltuk – így a kör alkalomadtán másodszor is bezárulhat.
A Bizottság következő ülését a piros pirula lenyelése után tartja. A kommüniké minden szava szatíra; a benne szereplő logika azonban ingyen elvihető – bárki magára ismerhet, de senkinek sem kötelező.